Sűrűség Kalkulátor

A sűrűség egy tárgy vagy anyag sűrűségét jelenti. Egy tárgy vagy anyag sűrűségét a következő egyenlettel számíthatja ki: sűrűség köbméterenként = tömeg kilogrammban osztva a térfogattal (méterben). Sűrűségként is ismert, ez a térfogaton elosztott tömeg. Más szavakkal, a sűrűség az anyag 1 méter súlyú kilogrammjainak száma. Sűrűnek tekintjük azt az anyagot, amely méterenként nagyobb tömegű.

A sűrűség azt a tényt jelenti, hogy két azonos méretű, különböző anyagból készült kocka súlya általában eltérő. Egy hatalmas hungarocell kocka súlya ugyanakkora lehet, mint egy apró ólom.

Néhány példa a sűrű anyagokra a vas, az ólom és a platina. Sűrű anyagok sokféle fémben és kőzetben találhatók. Gyakrabban előfordul, hogy a sűrű anyagok nehéznek vagy keménynek érzik magukat. Ha az anyag nagyon nagy, akkor is nehéznek érezheti magát, bár ritka (a ritka a sűrű ellentéte). A hungarocell vagy az üveg, valamint a puhafák, például a bambusz és a könnyűfémek, például az alumínium, mind a ritka anyagok példái.

A folyadékok általában sűrűbbek, mint a gázok, míg a folyadékok általában kevésbé sűrűek. Ennek az az oka, hogy a szilárd anyagok szorosan záródó részecskéket tartalmaznak, a folyadékok pedig olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik a részecskék egymás körül csúszását, míg a gázok mentesek a részecskéktől.

A közönséges atomok tömegének nagy részét nukleonok (protonok és nukleonok) teszik ki. Ez azt jelenti, hogy a normál anyag sűrűségét befolyásolja, hogy mennyire tudjuk szorosan becsomagolni őket, és függ a belső atomi szerkezetüktől is. Az ozmium fém a legsűrűbb anyag a Földön. Sűrűsége azonban sokkal kisebb, mint az egzotikus csillagászati objektumok, például a neutroncsillagok és a fehér törpék sűrűsége.

A legsűrűbb anyagok listája:

Meg kell jegyezni, hogy a plutónium, egy gyártott izotóp, uránból és nukleáris reakciókból készül. A tudósok azonban nyomokban kimutatták a természetben előforduló plutóniumot.

Hassium, ha a gyártott elemeket is beleszámítjuk, a legsűrűbb. A Hassium egy kémiai elem, melynek szimbóluma Hs, és rendszáma 108. Radioaktív és szintetikus elem, amelyet először a németországi Hasse-ban szintetizáltak. A leghosszabb ismert stabil izotóp, a 269Hs felezési ideje körülbelül 9,7 másodperc. Sűrűségét 40,7 x10^3kg/m^3-ra becsülik. A Hassium sűrűsége a nagy atomtömegnek és a lantanid sorozat elemeinek ionsugarának jelentős csökkenésének köszönhető. Ezt aktinid összehúzódásnak és lantanid összehúzódásnak nevezik.

A Meitnerium, a 109-es elem, Lise Meitner fizikusról nevezték el, sűrűsége tekintetében követi a Hassiumot. Becsült sűrűsége 37,4 x 10^3 kg/m^3.

Elegendő tudni, hogy a víz sűrűsége 1000 kg/m^3. Mint minden anyag esetében, a víz sűrűsége a hőmérséklettel változik. A víz kivétel, bár nem jelentős. Az általános szabály az, hogy a víz sűrűsége a hőmérséklet emelkedésével csökken. A víz azonban eltérően viselkedik a 0 és 4 Celsius-fok közötti tartományban.

Amikor a vizet szobahőmérsékletre melegítjük, sűrűvé válik. 4 Celsius-fokon a víz eléri a legnagyobb sűrűségét. Ez miért fontos? Télen megnehezíti a tavak teljes befagyását. Mivel a 4°C-os víz a legmelegebb, lesüllyed a fenékre. A 4 Celsius-fokos víz a leghidegebb, a tó felszínén marad, jéggé alakul. Ez a jelenség a jég alacsony hővezető képességével párosul, így a tó feneke fagyban marad, így a halak túlélhetik. Ez ugyanaz az elv, amelyről a tudósok úgy vélik, hogy elősegítette az élet kialakulását a Földön. Az életnek esélye sem lett volna, ha a víz megfagyott volna az aljáról.

Más tényezők is befolyásolhatják a víz sűrűségét. Ez attól függ, hogy csapvízről, édesvízről vagy sós vízről van szó. Minden vízben oldott részecske befolyásolhatja annak sűrűségét.

Egy anyag sűrűsége a benne lévő anyag mennyisége térfogategységre vonatkoztatva. Ha az anyag azonos térfogatot foglal el, egy nagyobb sűrűségű anyag nehezebb lesz, mint egy másik, kisebb sűrűségű anyag.

A sűrűség úgy írható le, hogy a tömeg osztva a térfogattal. d = m / v, Egyenlet formájában d a sűrűség, míg m a tömeg, v pedig egy objektum mennyisége. A szabvány mértékegysége kg/m^3.

A Szaturnusz a legalacsonyabb sűrűségű Naprendszerünk nyolc bolygója közül. Ez 687 kg/m^3. Ez kisebb, mint az 1000 kg/m^3 vízsűrűség. Ez sokkal kevesebb, mint az 1000 kg/m^3 erős>vízsűrűség/strong>.

Az ozmium sűrűsége 22 590 kg/m^3. Ez a periódusos rendszer legsűrűbb eleme. Töltőtoll-hegyek, elektromos érintkezők és más nagy kopásnak kitett alkalmazások készítésére használják.