Pénzügyi Számológépek
CAPM Kalkulátor
Ezzel a CAPM-kalkulátorral magyarázza el a várható hozam és a biztonsági kockázat közötti kapcsolatot.
Tőkeeszköz árazási modell kalkulátor
Tartalomjegyzék
| ◦CAPM kalkulátor |
| ◦Capital Asset Pricing Model (CAPM) |
| ◦Problémák a CAPM-mel |
| ◦A CAPM és a hatékony határ |
| ◦A CAPM gyakorlati értéke |
CAPM kalkulátor
A tőkebefektetési árazási modellt (CAPM) a pénzügyekben használják a várható hozam és a biztonság kockázata közötti kapcsolat magyarázatára. Ez a Capital Asset Pricing Model Calculator (CAPM) használható az értékpapír várható hozamának kiszámítására. A részvény bétáját, piaci hozamát és kockázatmentes árfolyamát használja.
Capital Asset Pricing Model (CAPM)
A Capital Asset Pricing Model (CAPM) a szisztematikus kockázatok és az eszközök, különösen a részvények várható megtérülése közötti összefüggést írja le.1 A CAPM-et a finanszírozásban használják kockázatos értékpapírok árazására, és az eszközök tőkeköltsége és kockázata miatt várható megtérülést generálnak.
A befektetők a kockázatért és a [pénzértékért] kártérítést várnak el (https://www.investopedia.com/terms/t/timevalueofmoney.asp). A kockázatmentes kamatláb a CAPM képlet része. Ez adja az időértéket. A befektető további kockázatot vállal a CAPM képlet többi összetevőjének felhasználásával.
A potenciális befektetések béta értéke azt méri, hogy a befektetés mennyire lesz kockázatos a piachoz hasonló portfólió esetén. Az egynél nagyobb béta azt jelzi, hogy egy részvény kockázatosabb, mint a piac. Az egynél alacsonyabb béta-értékkel rendelkező részvényről feltételezzük, hogy csökkenti a portfólió kockázatát.
A piaci prémium a kockázatmentes rátát meghaladó, a piactól elvárt hozam. Ezt megszorozzuk egy részvény béta értékével. Ezután hozzáadódik a piaci kockázati prémium és a részvény béta. Ez biztosítja a befektetők számára a szükséges hozamokat és diszkontrátákat, amelyek segítségével meghatározhatják az eszköz értékét.
A CAPM képlet azt értékeli, hogy egy részvény kockázata és időértéke összehasonlítható-e a várható hozamával.
Problémák a CAPM-mel
A CAPM-képlet több hamisnak bizonyult feltételezésen alapul. Két feltevés támasztja alá a modern pénzügyi elméletet: egyrészt, hogy az értékpapírpiacok rendkívül versenyképesek és hatékonyak (azaz a vállalatokról szóló információk gyorsan és általánosan hozzáférhetők és felszívódnak), másrészt, hogy ezeket a piacokat a racionális, kockázatkerülő befektetők uralják, akik a maximumra törekednek. befektetéseikkel kapcsolatos elégedettség.
E problémák ellenére a CAPM-képletet továbbra is széles körben használják. Egyszerű, és lehetővé teszi a befektetési lehetőségek egyszerű összehasonlítását.
A béta azért szerepel a képletben, mert feltételezi, hogy a részvényárfolyam volatilitása felhasználható a kockázat mérésére. Az ármozgások egyik irányban sem egyformán veszélyesek. Mivel a részvények hozama (és a hozzájuk kapcsolódó kockázat) általában nem oszlik meg, a részvények volatilitásának meghatározásához használt visszatekintési időszak nem szabványos.
A CAPM feltételezi, hogy a kockázatmentes kamatláb nem változik a diszkontálási időszak alatt. Az előző példában az amerikai kincstári kötvények kamata 5%-ra vagy 6%-ra emelkedett a 10 éves időszak alatt. A kockázatmentes kamatláb emelése növelheti a tőkeköltséget és drágíthatja a részvényeket.
A piaci kockázati prémium kiszámításához használt piaci portfólió csak elméleti érték, részvényopcióként nem vásárolható és nem fektethető be. A befektetők a piacot legtöbbször olyan jelentős részvényindexekkel helyettesítik, mint az S&P 500. Ez nem tökéletes összehasonlítás.
A CAPM legsúlyosabb hibája az, hogy a jövőbeni cash flow-k könnyen megjósolhatók a diszkontálás során. A CAPM-re nem lenne szükség, ha a befektető pontosan meg tudná jósolni egy részvény jövőbeli hozamát.
A CAPM és a hatékony határ
Feltételezhető, hogy a befektető portfólióépítés során képes kezelni kockázatát a CAPM használatával. A következő grafikon bemutatja, hogyan használhatja a befektető a CAPM-et portfóliója relatív hozamkockázatának optimalizálására.
Ez a grafikon azt szemlélteti, hogy a magasabb várható hozamok (y-tengely) nagyobb kockázatot igényelnek (x-tengely). A modern portfólióelmélet kimondja, hogy a kockázatmentes kamattal rendelkező portfóliók várható hozama magasabb lesz. A tőkepiaci vonallal kompatibilis portfólió minden más portfóliónál jobb. Egy bizonyos ponton azonban lehetséges olyan elméleti portfólió felépítése a CML használatával, amely a legnagyobb megtérülést nyújtja a vállalt kockázathoz képest.
Bár a CML és a hatékony határ nehezen érthető fogalmak, a befektetők számára fontos fogalmat illusztrálnak: a befektetőknek választaniuk kell a magasabb hozam és a nagyobb kockázat között. Nehéz olyan portfóliót felépíteni, amely megfelel a CML-nek. A befektetők nagyobb valószínűséggel vállalnak túl sok kockázatot a további hozamok elérése érdekében.
A következő diagram két portfóliót mutat be, amelyeket úgy terveztek, hogy kövessék a hatékony határt. Az A portfólió várhatóan 8%-os éves hozamot hoz, és 10%-os kockázati szinttel vagy szórással rendelkezik. A B portfólió évi 10%-ot hoz vissza, de 16%-os szórása van. A B portfólió kockázata gyorsabban emelkedett, mint a várt hozam.
A hatékony határ ugyanazokat a feltevéseket feltételezi, mint a CAPM, és csak elméletileg számítható ki. A hatékony határon létező portfólió biztosítaná a legnagyobb megtérülést a vállalt kockázatért. Lehetetlen megjósolni a jövőbeli hozamokat, így lehetetlen, hogy egy portfólió a hatékony határon legyen.
A CAPM a hozam és a kockázat közötti kompromisszum. A hatékony határgrafikon azonban módosítható, hogy megmutassa az egyes eszközök kompromisszumát. A következő diagram azt mutatja, hogy a CML-t átnevezték Security Market Line-re. Az x tengelyen a várható kockázat helyett a részvény bétáját használjuk. Az ábrán látható, hogy a béta egyről kettőre növekszik, és a várható hozam is nő.
A CAPM, SML és SML kapcsolatot teremt a részvény béta szintje és a várható kockázat között. A magasabb béták nagyobb kockázatot jelentenek, de magas béta értékû részvények portfóliói is létezhetnek a CML-en, ahol ez a kompromisszum elfogadható.
Ezek a béta verzióra és a piaci szereplőkre vonatkozó feltételezések csökkentik e modellek értékét. A béta nem veszi figyelembe azoknak a részvényeknek a relatív kockázatát, amelyek a piacnál volatilisabbak, és gyakrabban fordulnak elő lefelé mutató sokkok, összehasonlítva más, hasonló béta állapotú részvényekkel, amelyeknél kisebb az árfolyammozgás a lefelé irányuló irányba.
A CAPM gyakorlati értéke
Nehéznek tűnhet belátni, hogy a CAPM-nek miként lehet haszna, tekintettel a portfólióépítés során alkalmazott kritikákra és feltételezésekre. A CAPM továbbra is hasznos lehet a jövőbeli elvárások értékelésében és összehasonlításában.
Képzeljen el egy tanácsadót, aki azt javasolja, hogy részvényenként 100 dollárért vegyen fel egy részvényt a portfólióba. Az ár igazolására a tanácsadó a CAPM-et használja 13%-os diszkontráta mellett. Ezt az információt a tanácsadó befektetési menedzsere összehasonlíthatja a vállalat és más társaik múltbeli teljesítményével, hogy megállapítsa, ésszerű-e a 13%.
Tekintsük ezt: a peer-csoport teljesítménye az elmúlt néhány évben valamivel jobb volt, mint 10%, míg a részvények folyamatosan alulteljesítettek, mindössze 9%-os hozammal. A befektetéskezelő a magasabb várható hozam indokolása nélkül ne fogadja el a tanácsadó ajánlását.
A befektetők olyan fogalmakat is használhatnak, mint a hatékony határérték és a CAPM, hogy értékeljék portfóliójukat vagy egyedi részvényeik teljesítményét a többihez képest. Tegyük fel például, hogy egy befektető portfóliója évi 10%-ot hozott az elmúlt három évben. Ez azonban azt feltételezi, hogy 10%-os szórás (kockázat) volt. A piaci átlagok 10%-ot tértek vissza az elmúlt három évben, 8%-os kockázati szint mellett.
Ezt a megfigyelést a befektető felhasználhatja portfóliójának áttekintésére és annak meghatározására, hogy mely részesedések nem szerepelnek az SML-ben. Ez segíthet megmagyarázni, hogy egy befektető portfóliója miért nincs összhangban a CML-vel. A befektetők azonosíthatják azokat a részesedéseket, amelyek aránytalanul befolyásolják a hozamokat vagy növelik a portfólió kockázatát, és módosíthatják a hozamot.
Az értékpapír valós értékének meghatározásához a CAPM a Modern Portfolio Theory elveit alkalmazza. A befektetői magatartásra, a kockázat- és hozameloszlásra, valamint a piaci alapokra vonatkozó feltételezéseken alapul. Ezek a feltételezések nincsenek összhangban a valósággal. A CAPM alapkoncepciói és az általa létrehozott hatékony határvonal segíthet a befektetőknek abban, hogy jobban megértsék az elvárt hozam és a kockázat közötti kapcsolatot, így jobb döntéseket hozhatnak, amikor értékpapírokat adnak portfóliójukhoz.
A cikk szerzője
Parmis Kazemi
Parmis tartalomkészítő, aki szenvedélyesen ír és új dolgokat hoz létre. Nagyon érdekli a technika és szívesen tanul új dolgokat.
CAPM Kalkulátor magyar nyelv
Közzétett: Tue May 03 2022
A (z) Pénzügyi számológépek kategóriában
A (z) CAPM Kalkulátor hozzáadása saját webhelyéhez